Belső energiáinkat tükröző bolygóink, Naprendszerünk vándorainak mindegyike az őszi-téli félgömbön tartózkodik.
Nem csupán a rövid nappalok miatt kevés tehát most életünkben a fény. Mindaz a kinyílás, fénnyel telítettség, ragyogás és megnyilatkozás, amely a tavaszi-nyári napok sajátja, most távol van, szinte elérhetetlen messzeségben. Lelki részeink egy apró morzsája sincs kapcsolatban ezen fényes birodalommal, így most tényleg a sötétség óráit éljük.
A külső sötétségét, amely időszak valójában a befelé fordulásról szól, és amelyben, ha fényre van szükségünk, azt csak magunkban találhatjuk meg. Hogy hogyan?
Erre igyekeztem választ találni az alábbiakban. Remélem, soraimmal Számodra is segítek megtalálni a módot, lehetőséget, válaszokat. Fogadd hát szeretettel, ahogy írtam!
Tudatos énünk szimbóluma, a Nap a Skorpió jegyében a mélyre merülés, lelki-spirituális elmélyülés fázisában van, amely egyúttal szembesülést jelent a különféle, lelkünk mélyére száműzött, elnyomott, elfojtott érzelmekkel és energiákkal, sőt akár tudatos ismereteken túli – akár előző életbeli – tudással, emlékekkel.
Csillagképek szintjén pedig most lép át a Nap a Mérleg kapuján – most kezdődik tehát igazán az őszi-téli sötétség időszaka, amikor a tudat és a cselekvő én a Lélek birodalmába lép, annak ingoványos talajára, és az ott talált mélységekkel kell mindannyiunknak szembenéznie.
Ehhez most különösen nagy szükségünk van a belső egyensúlyunk megteremtésre, – aki erre nem képes, óriási végletekkel találkozhat a lélek alvilágában; ha azonban azzal a fénnyel feltöltekezve és mindazon tapasztalatok birtokában, amelyekkel az előző hónapokban – tavasz és nyár idején – találkozott, ezekkel mintegy felvértezve lép a sötétség birodalmába, akkor nincs félnivalója.
Érzelmi síkon a Bak minőség keménysége és hajlíthatatlansága van jelen ebben az időszakban, tehát úgy tűnik, nincs lehetőség kibúvóra: az érzelmi szembesülés most szinte elkerülhetetlenné válik.
Az emberi Lélek szimbolikus bolygója, a Hold immár lelépett a Tejútról, amelyen napokig haladt, és most csupán azzal a fénnyel bír, amelyet Isteni útjáról hozott magával. Ő is a Lélek sötét éjszakájának mélységeit járja, mint tudatos-cselekvő énünk, azonban gyorsabb járású lévén közelebb van jelen ciklusbeli megváltásához.
Itt a Nyilas csillagképében a táltosi beavató energiákat veheti magához egyéni lelkünk, ha meg tudunk nyílni ezen minőségekre, melyek által képessé válunk mély és magas világokban utazni, és ezáltal gyógyítani és az igaz bölcsességre tanítani – önmagunkat, és másokat egyaránt!
Kommunikációs, kapcsolatfelvevő és gondolati energiáink nagy hévvel és belső tűzzel vannak most jelen, és ez a konfrontálódások lehetőségét éppúgy hordozza, mint a növekedését és fejlődését. Jelen esetben a gondolati síkú és akár a kommunikációs szintű fejlődés is: különböző filozófiai magaslatok ostromlását, illetve meghódítását teszi lehetővé, egy aktuálisan érvényes nagyfokú nyitottságon és szellemi befogadóképességen túl.
A gondolkodás, kapcsolatteremtés és kommunikáció bolygója e napokban éri el a Skorpió csillagképet – tehát az itt tapasztalt mélységek elméleti felismerése és megfogalmazása most lehetővé válik – sőt, ezen túl a transzformáció képessége is megjelenik, hiszen Merkúr a beavatás bolygója is, amelynek segítségével közvetlen bejárásunk van a Lélek alvilági birodalmába – és lehetőségünk arra, hogy felemeljük az ott talált minőségeket (én-részeinket, akár).
Valamint, a Kígyótartó csillagkép kígyófej felőli karja alatt vonul most a Merkúr, ami mutatja, hogy a szellem erejével lehetőségünk van magasra emelni – gyarló emberi és – gondolati energiáinkat!
Cselekvő, indulati és akarati energiáink szintén nagy hévvel kapcsolódnak itt, a Nyilas minőségében, azonban az őket átitató lendületes energiák célja leginkább a felmagasztosodás, így ezek nagy energiák nem a harc, hanem leginkább a merész vállalkozások, az álmok útján való elindulás irányába hatnak.
A harc, a küzdelem most amúgy is szinte lehetetlenné válik ebben a pozícióban, ahol az akarat bolygója a Skorpió szívével áll együtt, amely a legmélyebb, tiszta szeretet energiáját, a feltétel nélkül való megnyílás aktusának lehetőségét hordozza, – így harcias egonk vagy behódol a magasabb törvénynek, vagy szenved és önmagát emészti, de nem tud támadó energiáival mások felé fordulni, mert az ellenkezik ezen időszaknak a kozmikus törvényeivel.
Viszont akarati energiáinkat most a belső egyensúly megteremtésére és a mély belső gyógyítás elérésére fordítva sikerrel járhatunk – nagy segítséget kapunk ehhez a Kígyótartó magasabb minőségbe avató csillagaitól.
A harmóniateremtés és művészetek bolygója a kozmikus irányt követve halad az égen, vissza a saját minősége felé. Az emberi síkokon megélt harmóniához tehát most különösen fontos a társaság, a – megfelelő – partner, illetve a másokkal való együttműködés, valamint a legkülönfélébb kapcsolatokon belüli egyensúlyok.
A szépség, szerelem és harmóniateremtés bolygója az égen a Szűz csillagképének jövőbe nyúló lába alatt látható, a Hydra farka fölött. Ebben a pozíciójában Vénusz a jövőért, a jövő békéjéért és harmóniájáért meghozott belső áldozat szükségességére hívja fel a figyelmünket, amelyet az ösztönenergiák tudatossá tételén keresztül tudunk megvalósítani. Ha képesek vagyunk arra, hogy ne adjuk át magunkat gáttalanul áradó ösztöneinknek, hanem tudatos figyelemmel felülemelkedünk azokon, akkor már meghoztuk a szükség áldozatot saját jövőnk harmóniája érdekében – amely azonban a múltunkra, annak személyes megélésére is pozitív kihatással lesz.
Mintegy nehezítésként a Nagy Tanító is a harmónia jegyében tartózkodik – és jelenlétével megkérdőjelezi a kapcsolatok egyensúlyának igazságát, valósságát. Valamint egyszerre szilárdítja a – már meglévő – kapcsolatainkat, és nehezíti meg az új kapcsolatok kialakítását jelen pozíciójában. Tehát mindaz, ami az emberi kapcsolatokkal függ össze, jelen időszakban kérdőjelessé, nehézkessé, terhessé válhat – avagy kiállva a próbát, kikristályosodik.
A Szaturnusz az égen a Szűz csillagkép levágott feje alatt, a Holló csillagképe fölött a legmélyebb alázatra hívja föl a figyelmünket, amelyet most, ezen – nem rövid – időszakban érdemes a maga teljességében megélnünk. A Szaturnusz ugyanis nagy tanító, és ha nem vesszük magunkhoz önként azt a tudást, amelyet közvetíteni akar, akkor korántsem válogat a Sors-eszközökben, hogy elsajátíttassa velünk a szükséges tudást, tananyagot.
A mély, belső belátáson és elfogadáson alapuló valódi alázat mellett azonban a tapasztalatok összegzésére is felszólít, amelyeket aztán – mintegy besűrítve, esszenciális formában – átmenthetünk a jövő számára.
A tanítás, fejlődés és filozófia bolygója most együtt áll az „új” alkotásának energiájával a Halak gyógyító minőségében – ez tehát egyfajta újjászületési lehetőség számunkra, hogy mindazon hitbéli dolgokat és nézeteket, amelyek fölött eljárt az idő, most megújíthassuk – és ezáltal gyógyíthassuk saját individuális énünket, és tágíthassuk érzékelési és megélési határainkat – mindezt a Kozmosz magasabb rendjének megfelelően.
A visszafelé úszó Hal a fonalak találkozásánál lévő Egység-élmény tudatával, illetve tapasztalatával érkezik ebbe az emberi, földi világba. Ennek a minőségét hordozza tehát a Jupiter-Uránusz kettőse jelen pozíciójában, vagyis az örök élet, és a Szeretet által az Egységben (Mindenségben) való feloldódás emlékét igyekeznek visszaidézni, emberi lényünk tudatküszöbe fölé.
Az isteni harmónia és gyógyítás bolygója, valamint személyes érzékenységünk energiája, a Neptun, most a Vízöntő jegyében tartózkodik. Az isteni harmóniához most tehát az újításon keresztül juthatunk, és a gyógyítás – főleg a lelki gyógyítás – cselekedetéhez is most az új minőségek beengedésére – és azokban való feloldódásra – van szükség.
Az érzelmi nyitottságra való képességünk, intuitív érzékelésünk és lelkünk finomabb rezgései mind a múltbeli események emlékének, élményeinek megtisztítását szorgalmazzák, jelezve, hogy addig nem tudunk lépni utunkon, sem előre, sem hátra, amíg ezt meg nem oldottuk, hiszen a múltbeli érzelmek súlya bénítóan nehezedik ránk, és eltömíti lelkünket, szennyezi tiszta érzékelésünket.
Ösztönenergiák, belső végleteink szimbóluma, a Plútó most a Bak jegyében található, és ennek következtében ösztöneink, éppúgy, mint a Hold jelképezte érzelmek ebben az időszakban bekövülésre hajlamosak – nehezen mozdíthatók, ugyanakkor nagyfokú belső feszüléssel együtt lehetnek jelen. Mindez mintegy szükségszerűen együtt jár most az anyagi világban való megmerüléssel, a fizikai sík tapasztalatainak megélésével – amely bár nem mindig jelent kellemes élményt, a későbbiekben karmaoldó erőként épülhet be rendszerünkbe.
Ösztön-énünk szimbóluma azonban még mindig a Tejúton, az Istenek útján tartózkodik, jelezve, hogy énünk legmélyebb mélységei által a legnagyobb – spirituális és szellemi – magasságokat tudjuk megélni, ha félelmeinket elengedve utat engedünk a mélyből feltörő energiáinknak, és ezáltal nem csak emelkedett élményeket élhetünk meg, de olyan intenzív kreatív, teremtő energiáknak kerülhetünk birtokába, melyekről mindez idáig fogalmunk sem volt!
A szöveg elején látható illusztráció Pázmány Judit textilművész munkája. http://www.regioart.hu/pazmany.html
