PancsaKarma: augusztus 2019

Augusztus 30-án 12 óra 37 perckor éri el Holdunk a Napot égi útján – ebben az időpillanatban válik kettőjük találkozása látszólagos egységgé, ez tehát Újholdhoz mérten egy erős teremtő pillanat lesz világunkban – ami azt is jelenti, hogy nem mindegy, minek (milyen érzésnek, gondolatnak, szándéknak) adunk energiát ekkor.

Az égi erőket szemlélve könnyen megállapíthatjuk, hogy ez az időpont ugyanakkor a szokásos Újhold-erőknél is különlegesebb és erőteljesebb lesz, hiszen nem csak kettejük találkozásáról szól, hanem további égi erők is összpontosulnak és támogatóan vannak jelen ekkor Nap és Hold eggyé válása közelében.

Az égi helyzetet tekintve Napunk a Szűz 6. fokát elhagyva kissé, az égen az Oroszlán mellkasa alatt, a Szextáns csillagkép felett látható, s Holdunk kissé őfelette, az Oroszlán mellkasához közelebb helyezkedik el, Mars viszont a Nap közvetlen közelében (pontosan 1 fok távolságra az Ekliptikán) – vagyis nagyon szoros hármas együttállásnak lehetünk megélői, s ez az időpillanat már ennek alapján is nagyon sok teremtő erőt hordoz(na) magában.

Merkúr ugyan kissé lemaradva kíséri őket, még közel az Oroszlán szívéhez (Regulus csillag), a Vízikígyó csillagkép lehajló nyaka fölött haladva – Vénusz pedig kissé már előre szaladt ekkorra égi útján, de még éppen részesei ők is ennek a tág, összességében ötszörös együttállásnak.

Ezen felül pedig Uránusz emelő, inspiráló fényszöggel kapcsolódik hozzájuk a Bika jegyéből, a Kos és Cet csillagkép csillagai között haladva – minimum hatszoros tehát az égi erők találkozása ebben az időpillanatban.

S hogy mit jelent ez nekünk, halandó emberek számára?

Azt, hogy cselekedeteink, szándékaink, akaratunk és érzelmeink egyesítésére adódik lehetőségünk, összpontosítani tudjuk tudatos és tudattalan erőinket, s ehhez vágyaink, gondolataink, harmóniateremtő erőink, és szavaink, kommunikációs készségeink erejét és potenciálját is hozzá tudjuk kapcsolni, sőt, mindezt nagyon tiszta intuícióval, a felettes én szellemi magasságából érkező meglátásokkal tudjuk emelni ekkor magasabb tudatossági szintek felé.

Csodálatos időpillanat ez, amely nagy mértékben hozzásegíthet minket ahhoz a belső alkímiához, amelyben korábban szétdarabolódott énünk részeit egy mély érzésekkel és átélésekkel, eleven én-erőkkel és szeretetteljes gondolatokkal teli egységgé tudjuk forrasztani – s egyúttal egyfajta megmérettetés is, amelyben szeretetünk mértéke kerül fókuszba.

Amennyiben képesek vagyunk a szeretet szemével nézni magunkba – vágyainkra, érzéseinkre, szándékainkra – és ezáltal szeretetteljes megértéssel, elfogadással fordulni saját magunk, és a bennünk élő „gyarló” én-részeink felé is, s amennyiben képesek vagyunk a szeretet szívével fordulni magunk köré, a körülöttünk lévők érzékeny, sérülékeny emberi lénye felé, s ugyanazt a szeretetteljes elfogadást, megértést árasztani, amit befelé önmagunkkal kapcsolatban is megtapasztalhattunk, akkor egy nagyon nagyfokú szintemelkedést (ugrást) élhetünk át ekkor, amelynek a következményei hosszabb távon meghatározhatják megéléseinket.

Érzelmileg, tudatilag, vágyaink és szándékaink tekintetében a hétköznapok szintjén is érezhetővé válik ez a változás, ha ekkor képesek vagyunk végrehajtani e belső alkímiát: nyugodtabbá, megértőbbé, elfogadóbbá, s egyúttal tudatosabbá, határozottabbá, tiszta fejűbbé is válunk, amely a hétköznapok megéléseiben, és a legkülönfélébb emberi kapcsolatainkban is hosszú távon érezteti jótékony hatását.

Készüljünk hát fel lehetőségeinkhez mérten erre a csodás lehetőségeket magában hordó időpillanatra – ha lehet, találjunk időt és alkalmat arra, hogy csendben magunkban legyünk és szeretetteljes befelé fordultságban éljük meg ennek a napnak e csodás perceit.

Ha úgy látjuk, hogy nehezségekbe ütközne e pénteki napnak a közepén megélni ezt a szeretetteljes befelé fordultságot, találjunk időt arra, hogy a napunk kezdetén ráhangolódhassunk ezekre a készülődő, összerendeződő égi energiákra: csendesítsük le gondolatainkat, engedjük szabadjára érzelmeinket, és ha úgy érezzük, nyugodtan fogalmazzuk meg – akár már előző este is – önmagunk számára, hogy miben szeretnénk, remélünk, vágyunk változást elérni.
Igyekezzünk az ezzel kapcsolatos érzéseknek, gondolatoknak teret adni előzetes elcsendesülésünkben, hogy könnyen felidézhessük ezeket pénteki napunk közepén, s így a megfelelő pillanatban ezzel az előre fókuszált belső fénnyel és változáskészséggel tudjunk jelen lenni Önmagunk és mások számára is.

S tudatosítsuk: akárhogy is telik a napunk, a kozmosz végtelen energiái segítségünkre vannak ekkor, hogy a lehető legemelkedettebben éljük meg ezt a teremtő pillanatot!

A fény áldása kísérjen utunkon!