2010. május 15., szombat

Egy böjt tapasztalatai

2010. áprilisában voltam egy Testtudatosság hétvégén, Málinger Zsoltnál. A srác egy igazi jelenség – Ikrek Nap-jeggyel nem csupán kommunikatív, hiperaktív és jó - érdekes, szórakoztató - előadó, – de tényleg nagy tudása van, és nemcsak, hogy nagy, de főként hasznos: gyakorlatias és holisztikus is egyben.
Nem egy az egyben átadható, de ráérezhető és befogadható.

A rajtam végzett bemutató-test-elemzése során olyan kulcsszavakat adott az önmagammal való munka – hónapok és/vagy évek óta tartó küszködés, viaskodás – terén, amelyek lényegi pontokra tapintottak rá, és így a megoldáshoz is egyértelmű és jól használható kulcsként, illetve kiindulásként szolgáltak.

Az ő javaslatára kezdtem bele egy olyan méregtelenítő kúrába, amelyhez jelen életemben még nem volt szerencsém. Mondván, hogy „nem eszem húst, tizensok éve, és bár nem táplálkozom szín-egészségesen, vagy hiper-bio-módon, azért olyan sok méreg csak nem lehet bennem” – hasonló kúrának mindeddig nem is éreztem szükségét.
Persze előfordult, hogy tartottam egy-egy böjtnapot, de az azért más volt...

Pedig valójában még ez sem volt igazi böjt, inkább csak némi megvonás, máshogy táplálkozás: se só, se cukor, se tejtermék, se szénhidrát, és persze semmi kávé, tea, csoki, kakaó – majdnem teljes 3 hétig.
Azért csak majdnem, mert az első héten kicsit slendrián voltam, hozzászokóban az új körülményekhez. De aztán megembereltem – makacsoltam? – magam, és elkezdtem kötni az ebet a karóhoz: ha már elhatároztam, tartsam is be: zöldség, gyümölcs, gabona, zöldtea, víz.

És persze hozzá a belső munka: az elengedés.
Megszabadulás és megtisztulás mindazon dolgoktól, melyeket évek, évtizedek óta cipelek.
Hogy pontosan mitől? Rengeteg indulattól, dühtől, téves szándéktól, felhalmozódott én-akarattól, melyeket mindeddig nem sikerült transzformálnom.
Mert mindeddig akartam velük kezdeni valamit. Tehát újabb és újabb energiát biztosítottam számukra.

De most, mintegy rituálisan e böjt által: sikerült megvonnom tőlük az energiát, és úgy érzem, ezáltal az ellenkezőjébe fordítanom a bennem zajló, mindeddig – észrevétlenül, inkább csak hatásaiban érezhetően – destruktív indulati folyamatokat.

Ugyanis hihetetlen nagy mértékű belső energiák szabadultak föl bennem ez idő alatt. Belső tüzem napokon át oly' mértékben lobogott, ahogy rég nem éreztem már!

Ez az élmény, és – érdekes módon – a fizikai súlyom lecsökkenése olyan nagyfokú megerősítéseként szolgált annak, hogy amit csinálok, az a célomhoz visz közel, amelyet nem is gondoltam volna! Azt, hogy fizikai szinten fogyatkozok, mintegy a belső munka, az elengedés sikereként éltem meg, visszaigazolásaként annak, hogy a böjtöm, a vállalásom, észrevehetően leválaszt rólam dolgokat, és változást hoz a rendszerembe.
És ez nagyon jó volt!

Érdekes belső tapasztalatokkal járt hát ez a néhány hét, olyannyira, hogy úgy éreztem: érdemes lenne másokkal, Veletek is megosztani...
Fogadjátok hát szeretettel...

1 megjegyzés:

  1. Drága Pancsa!

    Köszönöm, sokat adott az írásod:-)
    Igazán mély és őszinte érzéseket kaptam általa:-)

    Puszi:
    Szilvi

    VálaszTörlés